1. Az új fiú aki nem is olyan rossz fiú.

1

Hajnal van és én itt ülök és rettegek, nem merek bemenni az iskolába, félek hogy bántani fognak, mert mindig ezt teszik de csak azért mert meleg vagyok, mi másért?A mai világban ha egy kicsit is más vagy akkor kiközösítenek és megvettnek, óóó de ha még okosabb is vagy náluk az teszi be a kiskaput a nagymenőknél!Na és persze ezért is megkapom a tipikus stréber beszólásokat, mi meglepő nem?Szerintem se, de a mai nap jön egy új gyerek az iskolába és természetesen nekem kell körbe vezetnem, ki másnak?Hisz' mindig a drága Louis Tomlinson kíséri körbe az újakat mert ő olyan jó és okos meg kedves, hát igen sajnos ilyen vagyok de nem tehetek ellene, az illemet belém nevelték, nem görnyedek mindig felhajtott fejjel és kihúzott háttal sétálok, sosem vagyok csámpás úgy lépkedek mint egy modell és egy minimálisan riszálom a csípőm, beszéd közben mindig a társam szemébe nézek, sose vágok más szavába, kedves vagyok minden egyes emberel még az olyanokkal is akik nem érdemlik meg, de van, ilyen vagyok ilyenek kell szeretni, bár nem mint ha szeretne valaki a családomon kívül, bár szerintem Georgia nem nagyon kedvel, nem csodálom, ő lázadó.Néhány perc múlva három kopogást halottam meg az ajtó felől.

-Tessék?-Szóltam ki.

-Édesem, ideje fel kelni fél hét.-Csilingelt édes anyám hangja.

-Rendben!-Válaszoltam s kikeltem az ágyból bementem a fürdőbe és elintéztem a reggeli dolgokat mint a fogmosás, fogselymezés meg hasonlók aztán egy kis zselével felállítottam a hajam, vissza mentem a szobámba majd a szekrényemből kivettem egy egyszerű fekete inget fehér gombokkal, ehhez pedig egy hófehér tapadós nadrágot.

Nem értem miért nem kellek senkinek, vonzó fiatal vagyok....

Egy nagy mosollyal az arcomon felkaptam a táskám és lesiettem az ebédlőbe.

-Jó reggelt!-Köszöntem mindenkinek akik egy biccentéssel viszonozták gesztusom mert tele volt a szájuk.

-Sajnálom, ma nem fogok reggelizni nem vagyok éhes.-

-Nem baj, de akkor indulj el és akkor apádnak nem kell elvinnie.-Válaszol anyám.

-Rendben.-Felkaptam az egyszerű Vans cipőm s már el is tűntem, semmi kedvem nincs velük lenni, folyamatosan csak a pénzről dumálnak ami engem ki ideggel, ja hogy még nem említettem?Édes apám egy hatalmas könyv kiadó vezérigazgatója és ezért elégé vagyonosak vagyunk.

Szedtem a lábam az iskola felé hogy minél előbb beérjek és így megúszhatom a piszkálást, de sajnos nem volt szerencsém amint beléptem egy foci labda repült az arcomba, és a földre zúgtam, szerencse hogy már nem vagyok szemüveges.A körülöttem lévők hangos nevetésben törtek ki ezzel még jobban megszégyenítve engem, persze miért is ne?Már reggel fél nyolckor szekálnak így kell ezt, ám most volt valami fura, a vihorászások elhalkultak és már csak kemény cipősarok kopogást hallottam, egy kéz nyúlt felém amin egy kereszt tetoválás volt és két ezüst gyűrű, felnéztem s a nap egy ideig vakított de aztán kirajzolódott az ismeretlen alak, göndör csokoládé barna haj ami kicsit előre lógott, csodás szinte már igéző méregzöld szemek, kissé hegyes orr, formás hívogató rózsaszín ajkak, csontos arc, mintha egy festményt látnék, tekintettem lejjebb vezettem fekete testhez álló póló a bal karján rengeteg tetoválás s a jobbon is van pár, lábait egy fekete szűk farmerrel fedte el mintha' a második bőre lenne és ezt egy barna bokacsizmával tetőzte be, tiszta műalkotás ez a fiú.

-Hé jól vagy?-Mosolygott rám csábosan, ha a fizika engedné itt helyben elolvadnék magától a kinézetétől és a szokatlanul mély hangjától.

-ÖÖ izé persze.-Nem találtam a szavakat, elvette az összes logikám és kibúvóm a csodálatossága.

-Gyere segítek.-Kuncogott s derekamnál fogva felhúzott.

-Köszönöm.-Biccentettem és indulni készültem de akkor megszólalt Canady:

-Na mi van buzikám?Csak nem tetszik az új fiú?Áll is a cerkád nem?-Szavai rosszul estek mint mindig de nem törődtem vele, semmi értelme hogy bajba keveredjek, pláne nem egy ilyen tuskó miatt aki átvert a köbön.

-Miért nem szólsz vissza?-Kérdezte kedvesen a segítőm.

-Mert nincs értelme.-Néztem rá majd ott hagytam s a terem felé kezdtem sétálni.

Ő az új fiú?Őt kell körbe vezetnem?Remélem nem fog faggatni ez az egész miatt, nem kell hogy ő is piszkáljon, bár kedves volt velem nem biztos hogy megtenné. bár én bárkiből kinézek bármit sokan félre vezettek már.

Leültem a helyemre és előpakoltam, irodalom óra lesz, a kedvencem!Imádom a költőket és az írókat és ahogyan a tanár Mr.Clifford meséli illetve előadja egyszerűen csodálatos ahogy telt ajkait elhagyják a rímek, sose tudja más elvonni a figyelmem még mázli hogy ő az ofőnk is.

-Szia, leülhetek?-Ébreszt fel ábrándozásomból egy mély hang, ez ő!

Felnéztem rá egy mosollyal.

-Hát persze foglalj helyet.-

-Köszönöm.-Leült és elkezdet engem bámulni.

-Te vagy Louis igaz?-

-Igen én vagyok, miért?-

-Mert neked kell körbevezetned.-Kuncogott, milyen édes.

-Tudom.-Bólintottam.

-Harry vagyok Harry Styles.-Nyújt felém kezet amit elfogadok majd megszólalok.

-Louis Tomlinson.-Rázom meg.

-A suli strébere, Harry nem ajánlom hogy vele barátkozz a végén még te is buzi leszel és még stréber is.-Lökött le a székről Max.

-Majd eldöntöm én hogy kivel barátkozom.-Harry felsegített, ismét én pedig csak elpirultam.

-Köszönöm, megint.-Hajtottam le a fejem, még sosem csináltam ilyet, mindig megadtam a tiszteletet de most valahogy nem tudok ránézni.

-Ugyan már semmiség!-

-Diákok!Üljetek le!Ma jött egy új diák az osztályba és szeretném ha bemutatkozna, Harold kérlek gyere ide ki és mesélj magadról néhány dolgot.-Mindenki leült a göndör pedig kiment a tanári asztal mellé.

-Szasztok!Harry Styles vagyok!Redditch-ból jöttem mert a szüleim ide költöztek és én meg jöttem velük nyilván, tizennyolc éves vagyok február elsején születtem és a csillagjegem Vízöntő, nos mást nem nagyon tudok mondani.-Köszörülte meg a torkát, majd vissza ült mellém.

-Nagyon röhejes voltam?-Fordult felém.

-Dehogy voltál az, szerintem egész bátor volt hogy ki mertél állni.-

-Köszönöm Lou.-Furcsáltam hogy a becenevemen szólít de nem tettem szóvá, lehet hogy benne egy új barátra fogok szert lelni.

-Tényleg Louis!Megkérhetlek arra hogy vezesd körbe Haroldot?A szünetbe meg lediktálom neked a tan anyagot!-Szólít fel Mr.Clifford.

-Óh hát persze tanár úr és köszönöm!-Álltam fel és Harrynek biccentve hogy kövessen elhagytuk a termet.

------------
Peace and Love!

Íme itt az első rész remélem nem okoztam csalódást :D
Az eddigi véleményeket kérlek írjátok le kommentbe :D
Köszönöm! <3